2. A „közgazdász” és az „üzletember”
A hazai köztudatban még mindig nem különült el világosan, hogy ki is az a „közgazdász” és ez a szakember miben különbözik az „üzletembertől”. Hajlamosak vagyunk a két fogalmat összemosni és mindenkit közgazdásznak nevezni. Zalai Ernő világosan veti fel ezt a problémát.
 
This text will be replaced
 
Mi tehát a különbség a két szakma között? A közgazdász a gazdaságban végbemenő folyamatok elemzésével, azok magyarázatával foglalkozik. Az elemzések alapján aztán javaslatokat készít, amik segítségével egy ország, egy város, vagy akár egy nagyobb vállalat működésén javítani lehet. Miért van az, hogy egyes országok gazdagok, míg mások nem tudnak kitörni a szegénységből? Mik az okai a munkanélküliségnek? Miért alakulhatnak ki gazdasági válságok, akár világméretben? Ilyen és ehhez hasonló problémákra keres választ az elemző közgazdász. Ezzel szemben az üzletember gyakorlati kérdéseket old meg, üzleti döntéseket hoz. Hogyan kell reklámozni egy terméket ahhoz, hogy azt jól értékesítsük? Hogyan kell egy vállalatot úgy irányítani, hogy a vállalat bevételei a legmagasabbak legyenek? A két szakma közötti különbségeket jól érzékelteti Pete Péter példája.
 
This text will be replaced
 
Mik a közgazdász munkavégzéséhez szükséges tudásanyagok, képességek? A közgazdász elemzései során épít a közgazdaságtan elméleteire, például a mikro- és makroökonómiára, vizsgálataiban pedig olyan, elsősorban különböző számítások elvégzését célzó eszközöket használ, mint a statisztika, vagy az ökonometria. Lényeg, hogy az elemzett folyamatokat logikusan meg tudja magyarázni és elemzési eredményeit mások számára is világos formában át tudja adni. Scharle Ágota ezt a következőképpen érzékelteti.
 
This text will be replaced
 
Nem árt persze, ha a közgazdász tud „üzletemberül” is! Hamecz István tapasztalatai a Magyar Nemzeti Bankból ezt támasztják alá.
 
This text will be replaced