5. Felvételi keretszámok, és ami mögöttük van
A bolognai rendszer bevezetése utáni egyik legjelentősebb változás az volt, hogy a felvételi eljárásrend megváltozott. Szakonként országos szinten rangsorba állítják a jelentkezőket és egy előre meghatározott keretszám dönti el, hogy mennyi hallgatót vesznek fel. A rendszer azt biztosítja, hogy a legjobb pontszámmal jelentkező hallgatók kerülhessenek be, tekintet nélkül arra, hogy melyik intézménybe jelentkeztek. Természetesen ez a rendszer érvényes mind a közgazdasági szakok, mind az üzleti szakok esetén. Bakos Károly az Oktatási Minisztériumból magyarázza ennek a rendszernek a működését.
 
This text will be replaced
 
A rendszer tehát igazságosan működik, de csak azután, amikor a felvételi keretszámok megállapításra kerültek. De mi van akkor, ha a keretszámok torz képet mutatnak? A közgazdasági alapképzés két szakára, a Közgazdasági elemző és az Alkalmazott közgazdaságtan szakokra pedig éppen ez érvényes. Nemzetközi kitekintésben páratlanul alacsony az a hallgatói létszám, ami bekerülhet a magyarországi oktatási programokba. Emlékszünk Valentinyi Ákos előadására? Az angolszász oktatási rendszerben az alapszintű közgazdasági képzés igen nagy létszámokkal működik. Ezt a kérdést boncolja tovább Schepp Zoltán előadása, aki tovább szélesíti a nemzetközi képet.
 
This text will be replaced
 
Látható, hogy alacsony a felvettek száma. Mit lehet tenni? Már a középiskolában is megvannak a lehetőségek, hogy a legtehetségesebb hallgatók figyelme a közgazdasági szakok felé forduljon. Lendvai Györgyi, középiskolai tanár erre a lehetőségre mutat rá.
 
This text will be replaced
 
Azt azért látni kell, hogy a Lendvai Györgyi által adott megoldással csak a felvételiző hallgatók száma és azok minősége emelkedik, de a felvehető hallgatóké nem. Az igazi megoldás tehát az lehet, hogy a felvételi keretszámok jelentős emelésével kompenzálja az ország a közgazdasági alapszakokat eddig ért veszteségeket. Amikor a szakok veszteségeiről beszélünk, ne feledjük, hogy az ország vesztesége lebeg a szemünk elől! Közgazdászképzés nélkül ugyanis nem lesznek olyan szakértők az országos szintű hivatalokban, regionális és városi önkormányzatoknál, nagyvállalatoknál, bankoknál, egyetemeken és kutatóintézeteknél, akik nélkül a mai modern gazdaságok működtetése egyszerűen elképzelhetetlen! Schepp Zoltán a megoldást a következőképpen összegzi.
 
This text will be replaced